Milyen egy börtön belülről, és hogyan befolyásolja az építészet a bezártságot? Erről szól új cikkünk a Városi Platformon.

Kinek épülne valójában a Diákváros? 12 ezer kollégiumi férőhely, megfizethető lakások, új parkok és Duna-parti közterek – a Diákváros terve most újraindult. De mit jelentene mindez annak, aki Budapesten él? Annak, akinek a gyereke vidékről jön ide tanulni? Vagy annak, aki egyszerűen csak megfizethetőbb lakhatást és élhetőbb várost szeretne?

HÉV-fejlesztés, reptéri kapcsolat, Diákváros, tisztább Duna, akadálymentes Budapest. A 2036-os olimpia kapcsán egyre több olyan fejlesztés kerül szóba, amelyre a városnak az olimpiától függetlenül is szüksége lenne. De mikor válik egy olimpiai ígéret valódi városfejlesztési programmá? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság október 6-i tájékoztatása szerint Magyarország is jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt. Az olimpia, amelynek nem stadi

Kié egy múzeumi festmény, amikor évekre kölcsönadják?

Fordulóponthoz érkezett Budapest: a Városliget közpark marad, négy ikonikus belvárosi közterület pedig visszakerül a főváros kezelésébe. De közeleg a karácsony: mi lesz a Vörösmarty téri vásárral, a régóta ott helyet bérlő kereskedőkkel, és megfizethető lesz-e végre a magyarok számára is?

A megújult mohácsi Csatatéri Emlékkápolna belső terének legizgalmasabb új elemei Fűri Judit üvegművész alkotásai.

Kilenc éve zárva. Generációk számára mégis a Népliget egyik legemlékezetesebb épülete. Most pedig történt egy konkrét lépés afelé, hogy a Budapesti Planetárium egyszer újra látogatható legyen. A kormány kedden benyújtott törvényjavaslata szerint az épület vagyonkezelői joga a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz kerülne. A cél kifejezetten a Planetárium megújítása, valamint hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítása. A javaslat

Augusztus 20-án ugyanarra emlékezünk az egész országban. De közben a városok önmagukról is mesélnek.