Kinek épülne valójában a Diákváros? 12 ezer kollégiumi férőhely, megfizethető lakások, új parkok és Duna-parti közterek – a Diákváros terve most újraindult. De mit jelentene mindez annak, aki Budapesten él? Annak, akinek a gyereke vidékről jön ide tanulni? Vagy annak, aki egyszerűen csak megfizethetőbb lakhatást és élhetőbb várost szeretne?

HÉV-fejlesztés, reptéri kapcsolat, Diákváros, tisztább Duna, akadálymentes Budapest. A 2036-os olimpia kapcsán egyre több olyan fejlesztés kerül szóba, amelyre a városnak az olimpiától függetlenül is szüksége lenne. De mikor válik egy olimpiai ígéret valódi városfejlesztési programmá? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság október 6-i tájékoztatása szerint Magyarország is jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt. Az olimpia, amelynek nem stadi

A tervek szerint korszerűbbé és élhetőbbé válhat a Bajcsy-Zsilinszky út, a belső Váci út, a Nyugati tér és a Lehel tér környezete.

Mintegy 1900 méteres új metrószakasz és két új állomás épülhet.

Rozsdás acéllemezek, szegecselt kapcsolatok, egymásba futó tartók. Közelről nézve a Gubacsi híd szerkezetén erősen látszik az elmúlt száz év. Az átkelő mégsem egyszerű ipari emlék: ma is ezen keresztül kapcsolódik a Csepeli Szabadkikötő és két jelentős konténerterminál az országos vasúthálózathoz. A Gubacsi híd Budapest kevésbé ismert átkelői közé tartozik. Nem került rá a város képeslapjaira, és ritkán említik a főváros meghatározó hídjai között, miközben Magyarország telje