A Gubacsi híd közelről
aug. 24.
3 perc olvasás
Rozsdás acéllemezek, szegecselt kapcsolatok, egymásba futó tartók. Közelről nézve a Gubacsi híd szerkezetén erősen látszik az elmúlt száz év. Az átkelő mégsem egyszerű ipari emlék: ma is ezen keresztül kapcsolódik a Csepeli Szabadkikötő és két jelentős konténerterminál az országos vasúthálózathoz.
A Gubacsi híd Budapest kevésbé ismert átkelői közé tartozik. Nem került rá a város képeslapjaira, és ritkán említik a főváros meghatározó hídjai között, miközben Magyarország teljes vasúti áruforgalmának mintegy 10–15 százaléka halad át rajta.
Két híd egy név alatt
A Gubacsi híd valójában két, egymás mellett álló hídszerkezetből áll. A Ráckevei-Duna fölött átvezető, 145,5 méter hosszú, háromnyílású átkelőt eredetileg a közúti forgalom és a HÉV számára építették. A két szerkezet között kapott helyet a Csepeli Szabadkikötőt kiszolgáló nagyvasúti vágány.
A középső nyílás csaknem 55 métert hidal át. A szegecselt, alsó pályás rácsos gerendahíd teljes szélessége meghaladta a 25 métert, így elkészültekor Magyarország legszélesebb hídjának számított. Az akkori budapesti Duna-hidak egyike sem volt szélesebb 20 méternél.
A szerkezet kialakításában a korszak jelentős hídépítő mérnökei vettek részt. Zielinski Szilárd javasolta, hogy a nagyvasúti pályát a két párhuzamos híd közé függesszék be. A tervezésben Mihailich Győző és Gállik Imre is közreműködött.
Csepel és a Szabadkikötő kapcsolata
A híd megépítése előtt a Soroksári-Duna-ágat egy töltés zárta el. A gátat az 1876-os árvíz után emelték, az állóvízzé vált Duna-ág azonban fokozatosan elmocsarasodott. A Csepel-szigeten élők vízi úton sem tudták elérni a fővárost, terményeiket csak kerülővel szállíthatták a pesti piacokra.
Az 1904-ben elfogadott, a Soroksári-Duna-ág szabályozásáról szóló törvény már rendelkezett a gubacsi gát átvágásáról és egy új híd megépítéséről. A kivitelezés az első világháború miatt elhúzódott, az alapozási munkák végül 1919-ben kezdődtek el.
A pilléreket Zsigmondy Béla cége alapozta. A munka 1922-ig tartott, közben mintegy 300 ezer köbméter földet mozgattak meg és 8000 köbméter betont építettek be. A vasszerkezetet 1923 és 1924 között a Magyar Királyi Állami Vasgyárak készítette el.
A hidat 1924. december 20-án adták át. Megépítése után elbonthatták a Duna-ágat elzáró gátat, a víz ismét áramolhatott, Csepel pedig közvetlen közúti és HÉV-kapcsolatot kapott Pesterzsébet felé.
Az első tehervonat 1928. október 20-án haladt át a hídon.
Felrobbantották, majd újjáépítették
A Gubacsi híd stratégiai szerepe a második világháború alatt is megmutatkozott. A környéket 1944-ben légitámadások érték, a háború végén pedig a visszavonuló német csapatok felrobbantották az átkelőt.
A közlekedést ideiglenesen egy fahídon tartották fenn. Először a közúti, majd a vasúti szerkezetet állították helyre, az újjáépített hidat 1947-ben adták át.
A HÉV-szárnyvonal személyforgalma 1978-ban megszűnt, a használaton kívüli síneket 1984-ben bontották el. A felszabadult szerkezetet ezután a közúti forgalom használta.
A híd mai elrendezése 1997-ben alakult ki. A két szerkezet közé függesztett nagyvasúti vágányt elbontották, és az északi hídra helyezték át. A vasúti pálya mellett kerékpárutat alakítottak ki, a közúti forgalom pedig a déli hídszerkezeten, kétszer egy sávon halad.
Öt kilométer óránként
A vasúti szerkezet állapota régóta ismert probléma. Egy 2010-ben készült vizsgálat már öt éven belül teljes rekonstrukciót tartott szükségesnek. A beruházás elmaradt, ezért 2014-ben óránként 5 kilométeres sebességkorlátozást vezettek be a tehervonatok számára.
Ez egy gyalogos tempójának felel meg egy olyan hídon, amely a magyar vasúti áruszállítás egyik legfontosabb útvonalát vezeti át a Dunán. A két nagy csepeli konténerterminálnak nincs más vasúti kapcsolata az országos hálózattal.
Új szerkezet épül
Hozzászólások