Kié a város tere? Négy kiemelt belvárosi közterület ismét a fővároshoz kerül
A Vörösmarty tér, a Podmaniczky Frigyes tér, a Széchenyi István tér és a József Attila utca ismét a Fővárosi Önkormányzat kezelésébe kerül. Az ügy első pillantásra jogi és politikai vitának tűnik, valójában azonban egy minden budapestit érintő kérdést vet fel: ki és hogyan gondoskodik a város legfontosabb köztereiről?
A parlamenti szavazást követően négy kiemelt belvárosi közterület kerül vissza a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe. Ezeket a területeket 2022-ben államosították, most pedig ismét a főváros felelősségi körébe kerülnek.
Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere élesen bírálta a változást. Álláspontja szerint a Belvárosi Önkormányzat az elmúlt években felújította, előkészítette a felújításra, illetve karbantartotta ezeket a területeket, ezért attól tart, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem tudja majd megőrizni az eddigi színvonalat. A főváros ezzel szemben a törvényes rend helyreállításáról beszél.
Több mint tulajdonosi és vagyonkezelési kérdés
Egy közterület állapota nem pusztán azon múlik, kinek a neve szerepel a tulajdoni lapon, vagy melyik hivatalhoz tartozik az üzemeltetése. A valódi kérdés az, hogy van-e gazdája a térnek a mindennapokban.
Ki gondoskodik a burkolatokról, a növényzetről, az utcabútorokról és a tisztaságról? Ki reagál, ha valami megrongálódik? Ki hangolja össze a gyalogos-, kerékpáros- és autós közlekedést? Ki figyel arra, hogy a tér ne csupán reprezentatív legyen, hanem használható, biztonságos és szerethető is?
A négy érintett terület Budapest egészének működésében is kiemelt szerepet tölt be. A Vörösmarty tér egyszerre turisztikai célpont, találkozóhely és rendezvénytér. A Podmaniczky Frigyes tér fontos közlekedési csomópont és városi pihenőhely. A Széchenyi István tér a Lánchíd pesti hídfőjeként Budapest egyik legreprezentatívabb pontja. A József Attila utca pedig nem egyszerűen egy belvárosi útszakasz, hanem a pesti városszerkezet egyik meghatározó tengelye.
Éppen ezért ezeknek a helyeknek a sorsa nem kezelhető kizárólag kerületi vagy fővárosi belügyként.
Budapest egyik régi problémája: a megosztott felelősség
A főváros kétszintű önkormányzati rendszere gyakran nehezen követhető helyzeteket teremt. Egy út lehet fővárosi kezelésű, miközben a mellette lévő járda vagy zöldfelület már a kerülethez tartozik. A városlakó ebből többnyire csak annyit érzékel, hogy egy probléma bejelentésekor egyik szereplő a másikhoz irányítja.
A mostani ügy ezért túlmutat ezen a négy közterületen. Arról is szól, hogy Budapest képes-e világosan meghatározni a felelősségi határokat, és tud-e hosszú távú, egységes szemléletben gondolkodni a legfontosabb városi terekről.
Az sem mellékes, hogy egy közterület megújítása nem ér véget az átadással. A jó minőségű burkolat, a fák, a padok és a köztéri elemek folyamatos fenntartást igényelnek. Egy látványos felújítás értékét néhány év alatt jelentősen csökkentheti az elmaradó karbantartás. A városi tér minősége hosszú távon mindig az üzemeltetés minőségén mérhető le.
Mit lenne fontos most nyilvánosságra hozni?
A politikai üzengetés helyett a budapestieknek világos és ellenőrizhető információkra volna szükségük:
Mikor és milyen állapotban történik meg a területek átadása?
Melyik szervezet felel majd a napi üzemeltetésért és a karbantartásért?
Milyen forrás áll rendelkezésre a feladatok ellátására?
Milyen fejlesztéseket készítettek elő korábban, és ezek közül melyek folytatódnak?
Hogyan működik majd együtt a Fővárosi és az V. kerületi Önkormányzat?
Milyen módon mondhatják el tapasztalataikat és javaslataikat a környéken élők, az ott működő vállalkozások és a területeket használó budapestiek?
Egy közterület ugyanis nem attól lesz fővárosi vagy kerületi, hogy melyik intézmény kezeli. A tér valójában azoké, akik nap mint nap áthaladnak rajta, találkoznak ott, leülnek egy padra, dolgoznak a környezetében, vagy egyszerűen csak szeretnék jól érezni magukat a saját városukban.
A Városi Platform álláspontja
A közterek ügye nem válhat pusztán intézményi vagy pártpolitikai erőpróbává. A városlakók számára nem az a legfontosabb, melyik szereplő tudja saját sikereként bemutatni egy tér felújítását. Az számít, hogy a hely tiszta, gondozott, biztonságos és élhető marad-e, valamint hogy a változásokról időben, érthetően és őszintén kapnak-e tájékoztatást.
A Fővárosi Önkormányzat most nemcsak területeket kap vissza, hanem komoly felelősséget is. Az V. kerület pedig az elmúlt évek tapasztalataival és a helyi ismeretekkel járulhat hozzá ahhoz, hogy az átadás ne a városlakók kárára történjen. A két önkormányzat együttműködése nem udvariassági gesztus, hanem Budapest érdeke.
A Városi Platform éppen az ilyen ügyekben tartja nélkülözhetetlennek a nyilvános párbeszédet. Jó volna, ha a következő hetek nem arról szólnának, ki tud erősebb mondatokat megfogalmazni a másikról, hanem arról, hogyan őrizhető meg és fejleszthető tovább e négy fontos budapesti hely minősége.
Hozzászólások