top of page


Kell-e félnünk attól, hogy elfogy a vizünk?
HATALMAS VÍZKÉSZLET A VÁROS ALATT, ELÖREGEDŐ HÁLÓZAT A FÖLD FELETT, ÉS EGYRE FORRÓBB NYARAK


Őrsi Gergely, ahogyan mi ismerjük
Megújult közterek, zöldítés, a Margit-negyed újjáélesztése és helytörténeti programok. Mit tett Őrsi Gergely polgármesterként a II. kerületért?


Miért lett divat a város?
Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy egy épületbejárásra vagy városi sétára hetekkel előre elfogynak a helyek, valószínűleg sokan mosolyogtak volna rajta. Ma viszont ez természetes. A Budapest100 programjaira évről évre több ezren jelentkeznek. A Kulturális Örökség Napjai hétvégéjén emberek tízezrei állnak sorba, hogy olyan épületekbe jussanak be, amelyek az év többi részében zárva vannak. Egyre népszerűbbek a városi séták, és ugyanezt tapasztaljuk az Építészet Ünn


A városainkat egy másik éghajlatra terveztük
Kinyitom a csapot, de nem folyik a víz. Felkapcsolom a villanyt, de sötét marad a szoba. Vajon csak akkor térünk észhez, amikor az, amit eddig természetesnek és korlátlanul elérhetőnek gondoltunk, egyszer csak nincs? Amíg a klímaváltozás távoli országok jövőbeli problémájának tűnt, könnyű volt félrenézni. Ma azonban már a saját bőrünkön érezzük a hőséget, látjuk a kiszáradó földeket, az apadó folyókat és a vízhiánnyal küzdő településeket. A túlterhelt hálózatok és az áramkima


A Planetárium története nem a csillagokról szól, hanem Budapest jövőjéről.
Kevés budapesti épülethez kötődik annyi közös emlék, mint a Népliget Planetáriumához. Iskolai kirándulások, családi programok, az első találkozás a csillagos égbolt lenyűgöző világával, generációk számára jelentett maradandó élményt. De a Planetárium 2017 nyara óta zárva áll. Az épület állapota miatt be kellett zárni, azóta pedig újra és újra felmerült a kérdés: mi lesz a sorsa? Az elmúlt napokban ismét reflektorfénybe került az intézmény jövője. Felmerült a felújítás lehetős
bottom of page