Több mint egy évig a volt köztársasági elnök hivatalának falát díszítette Rippl-Rónai József Medgyessy olvas című festménye.
Kié egy múzeumi festmény, amikor évekre kölcsönadják?
Rippl-Rónai József Medgyessy olvas című festménye visszakerült Kaposvárra .
A képet tavaly Sulyok Tamás akkori államfő és felesége, Nagy Zsuzsanna kérésére adták kölcsön a Sándor-palotának.

A hír örömteli, de az ügy egy fontos kérdést hagy maga után: milyen alapon kerülhet egy közgyűjtemény műtárgya évekre egy politikus hivatalába?
Először is érdemes magáról a festményről beszélni. Az 1913-ban készült kép Medgyessy Ferenc szobrászművészt ábrázolja olvasás közben. Rippl-Rónai vendége volt a kaposvári Róma-villában; a két művészt barátság kötötte össze.

A katalógus szerint Rippl-Rónai több rajzot és három olajképet is készített róla azon a nyáron.
A Medgyessy olvas tehát nem csupán egy híres festő alkotása, hanem két művész kapcsolatának és Kaposvár kulturális történetének emléke is. Rippl-Rónai öccse, Ödön gyűjteményéből került a kaposvári múzeumba.

A törvény lehetővé teszi a múzeumi műtárgyak kölcsönadását. Ehhez határozott idejű, írásbeli szerződés kell, amely többek között rögzíti a szállítás, az őrzés és a műtárgy védelmének feltételeit. Ha a kölcsönvevő nem múzeum, a kölcsönzött mű értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni, és miniszteri hozzájárulás szükséges.
Ennek megadásakor a miniszter a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdeket is vizsgálja. A köztársasági elnöki hivatal rangja önmagában nem válasz arra, hogy ezek a feltételek miként teljesültek.
A Sándor-palota álláspontja szerint a kölcsönkapott művek bizonyos időpontokban, vezetett látogatáson megtekinthetők.

Tehát, a palotába kerülő festmény nem feltétlenül tűnik el teljesen a nyilvánosság elől. De a
hozzáférés kérdését nem oldja meg önmagában az, hogy valamikor meg lehet nézni.
Azt is mérlegelni kell, milyen gyakran, hányan és milyen feltételekkel láthatják a művet ott, illetve mit jelent a távolléte a kaposvári gyűjtemény számára.
A Medgyessy olvas kölcsönzési szerződését és a miniszteri hozzájárulást nem ismerjük, ezért nem állítjuk, hogy a kölcsönadás jogellenes volt, viszont a Kaposvári polgárok már 2025-ben kérték a dokumentumok és a fő feltételek nyilvánosságra hozatalát. Ez indokolt kérés volt.
Egy múzeumi festmény kölcsönadható. De a kölcsönadás célját, feltételeit és a közönség hozzáférését világosan el kell tudni magyarázni. Különösen akkor, amikor a mű ennyire szorosan kötődik ahhoz a városhoz, amelynek gyűjteményéből elkerül.



Hozzászólások