top of page

Milyen egy börtön belülről?

okt. 8.
3 perc olvasás

Rácsok, zárkák, folyosók, de hogyan terveznek egy börtönt?


Csillagbörtön
Csillagbörtön

Magas falak, rácsos ablakok, hosszú folyosók és bezárt ajtók. Többnyire ezt képzeljük magunk elé, ha egy börtönre gondolunk. Pedig a börtönök építészete sokkal összetettebb kérdés: az épületek kialakítása nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem azt is megmutatja, hogyan gondolkodik egy társadalom a büntetésről.

Mostanában ismét sok szó esik börtönökről és fogvatartottakról. De vajon tudjuk, milyen épületek állnak a hírek mögött?

Magyarországon több olyan büntetés-végrehajtási intézet működik, amelynek története évszázadokra nyúlik vissza. Vannak köztük egykori kolostorok, katonai intézmények és kifejezetten fogvatartásra tervezett, különleges alaprajzú épületek.

És miközben ezekben a történelmi falakban ma is emberek töltik büntetésüket, Európa más részein már egészen más építészeti szemlélet alapján épülnek börtönök.



Miért csillag alakúak egyes börtönök?


A magyar börtönépítészet egyik legismertebb példája a szegedi Csillagbörtön.

Az épületet Wagner Gyula tervei alapján 1883 és 1884 között építették. Négy szárnya egy központi körfolyosóhoz kapcsolódik, innen ered a Csillagbörtön elnevezés.

A kialakítás nem pusztán építészeti érdekesség. A sugárirányú alaprajz lehetővé teszi, hogy a különböző épületszárnyak áttekinthető rendszerben kapcsolódjanak egy központi térhez.

Amikor az intézet 1885 januárjában fogadta első rabjait, 76 magánzárkával, 65 közös zárkával és öt fegyelmi zárkával rendelkezett. Befogadóképessége 500 fő volt.

A 19. században a börtönépítészet egyik legfontosabb kérdése az ellenőrizhetőség volt. A folyosók, az ajtók és az épületszárnyak elrendezése mind ezt szolgálta.

A börtön alaprajza tehát egyben a kor büntetés-végrehajtási szemléletét is tükrözte.


Csillagbörtön.
Csillagbörtön.

A budapesti Gyűjtő. Egy építész, két csillag


Budapesten, a Kozma utcában áll az ország egyik legjelentősebb történelmi börtönegyüttese.

A Királyi Országos Gyűjtőfogházat 1896-ban adták át. Tervezője ugyanaz a Wagner Gyula volt, aki a szegedi Csillagbörtönt is megalkotta.

Az eredeti épületegyüttes különlegessége, hogy két, egymással azonos kialakítású, háromágú csillag alaprajzú épületrészből áll.

A négyszintes szárnyak ma is a fogvatartottak elhelyezését szolgálják.

Az intézmény történetéhez a magyar történelem legsötétebb időszakai is kapcsolódnak. A Kozma utcai Kisfogházban politikai foglyokat tartottak, és kivégzésekre is sor került. Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékét ma emlékhely őrzi.

Itt különösen jól látszik, hogy egy börtön nem csupán funkcionális épület: történelmi emlékhely is lehet.


Amikor egy kolostorból börtön lesz


Márianosztrán egészen más építészeti történettel találkozunk.

Az intézet eredetileg nem börtönnek épült.

1352-ben Nagy Lajos király a pálos rend számára alapított itt kolostort. Az épület évszázadokon keresztül vallási célokat szolgált, majd a rend feloszlatása után különböző funkciókat kapott.

A 19. század közepén női fegyintézetté alakították, később férfiak fogvatartására használták.

Ez építészeti szempontból különösen érdekes átalakulás.

Egy kolostor eredetileg a világtól való önkéntes elvonulás helye. A zárt udvarok, a cellák és a belső közlekedési rendszerek a szerzetesi élet rendjét szolgálták.

Amikor ugyanezek a terek büntetés-végrehajtási funkciót kapnak, a bezártság jelentése alapvetően megváltozik.


Márianosztrai börtön és fegyház
Márianosztrai börtön és fegyház

Mekkora egy zárka, és mennyit számít a természetes fény?


Egy lakás tervezésénél természetesnek tartjuk, hogy foglalkozni kell a benapozással, a szellőzéssel, a közlekedési kapcsolatokkal és a személyes térrel.

Ezek a kérdések egy börtönben is alapvetőek.

Csakhogy itt a tervezés elsődleges követelményei között szerepel a biztonság, az ellenőrizhetőség és a fogvatartottak mozgásának szabályozása.

A zárkák mérete, az ablakok elhelyezése, a folyosók kialakítása és a közösségi helyiségek hozzáférhetősége jelentősen befolyásolja a bent töltött mindennapokat.

Egy rosszul megvilágított, zsúfolt helyiségben egészen más megélni az idő múlását, mint egy olyan térben, ahonnan látható az égbolt, és ahol megfelelő természetes fény áll rendelkezésre.

A kérdés nem csupán kényelmi.



Norvégia: egy börtön, amely inkább egy kisvárosra hasonlít



A norvégiai Halden börtöne 2010-ben készült el, és a kortárs börtönépítészet egyik legismertebb példája.

Az intézmény körülbelül 250 fogvatartott elhelyezésére alkalmas, és magas biztonsági fokozatú börtönként működik.

Építészei azonban szakítottak a hagyományos, monumentális intézményi megjelenéssel.

A különböző funkciókat több épületben helyezték el, amelyek között a fogvatartottak a szabályozott napi tevékenységek során közlekednek.

Az épületek között zöldterületek találhatók. A belső terekben természetes anyagokat, világos felületeket és nagyméretű ablakokat alkalmaztak.

A tervezés egyik alapelve az volt, hogy a börtönön belüli élet bizonyos elemei hasonlítsanak a külvilág mindennapjaihoz.

Az építészek szerint ez segítheti a későbbi társadalmi visszailleszkedést.


Fontos azonban, hogy az építészet önmagában nem garantálja a rehabilitáció sikerét.

Ehhez az intézmény működése, a személyzet munkája és a megfelelő szolgáltatások is szükségesek.


Lehet-e az építészettel büntetni?

A börtönépítészet története tulajdonképpen annak története is, hogyan változott a szabadságelvonásról alkotott elképzelésünk.

A 19. században az ellenőrizhetőség, az elkülönítés és a fegyelem meghatározó tervezési szempontok voltak.

A 21. század egyes európai börtönépítészeti példái már azt is vizsgálják, hogyan lehet az intézmény biztonságos működése mellett emberibb, a rehabilitációt támogató környezetet létrehozni.

A két szemlélet közötti különbség nem pusztán esztétikai.

Arról szól, hogy mit várunk a büntetés-végrehajtástól.

Azt, hogy az épület minél erősebben érzékeltesse a bezártságot? Vagy azt, hogy a szabadságelvonás mellett lehetőséget biztosítson a későbbi visszailleszkedésre is?

Egy börtön falai nemcsak elválasztják a bent lévőket a külvilágtól. Azt is megmutatják, hogyan gondolkodik egy társadalom az emberről, a büntetésről és a második esély lehetőségéről.



A dán Storstrøm börtön fotóinak forrása:

Fotós: Torben EskerodÉpítész: C.F. Møller ArchitectsÉpítés éve: 2017Helyszín: Gundslev, Dánia.

Hozzászólások


bottom of page