Mit kaphatna Budapest egy 2036-os olimpiától?
HÉV-fejlesztés, reptéri kapcsolat, Diákváros, tisztább Duna, akadálymentes Budapest. A 2036-os olimpia kapcsán egyre több olyan fejlesztés kerül szóba, amelyre a városnak az olimpiától függetlenül is szüksége lenne. De mikor válik egy olimpiai ígéret valódi városfejlesztési programmá?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság október 6-i tájékoztatása szerint Magyarország is jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt.
Az olimpia, amelynek nem stadionokról kellene szólnia
A jelenleg nyilvánosan ismertetett elképzelés egyik legfontosabb állítása, hogy nem új stadionok építésére alapoznák a rendezést. A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésén ismertetett koncepció szerint a már meglévő adottságokat és sportinfrastruktúrát használnák, miközben az olimpiai felkészüléshez olyan beruházásokat kapcsolnának, amelyek Budapest hosszú távú fejlődését szolgálják.
És itt válik számunkra igazán érdekessé a történet.
A tervek között szerepel az elővárosi közlekedés fejlesztése, a repülőtér jobb elérhetősége, a Duna vízminőségének javítása, a közterületek bővítése és egy sok férőhelyes Diákváros megépítése, amely az olimpia idején olimpiai faluként is működhetne.
Ezek egyike sem csak két és fél hétre szól.
Egy gyorsabb HÉV az olimpia után is gyorsabb marad
Budapest és az agglomeráció egyik legnagyobb problémája ma a közlekedési infrastruktúra állapota. A HÉV-vonalak és járművek korszerűsítése, a vasúti kapcsolatok fejlesztése vagy a repülőtér kötöttpályás elérhetősége évtizedek óta visszatérő téma.
Egy olimpia ezeknek határidőt adhatna.
Ez azonban önmagában még nem érv az olimpia mellett. A valódi kérdés az, hogy pontosan mely közlekedési beruházások valósulnának meg, milyen ütemezéssel, milyen forrásból – és ezek mennyiben szolgálnák a budapestiek mindennapi közlekedését.
Ugyanez igaz az akadálymentesítésre. Egy olimpiát paralimpia követ, ezért a rendezés szükségszerűen felveti a közlekedési rendszer és a közterületek akadálymentesítését. Karácsony Gergely korábban 2036-ot olyan céldátumként említette, amelyre Budapest akadálymentesítése nagyrészt megvalósítható lenne.
Ha ez megtörténne, annak haszonélvezői nemcsak a paralimpikonok lennének, hanem kerekesszékkel közlekedők, idősek, babakocsit toló szülők és végső soron valamennyi városlakó.
Olimpiai falu – aztán Diákváros
Talán az egyik legérdekesebb elem a Diákváros.
Az elképzelés szerint az új városrész az olimpia alatt a sportolók elhelyezését szolgálhatná, utána pedig kollégiumi és lakhatási funkciót kapna. Ez pontosan az a fajta kettős használat, amely eldöntheti, hogy egy olimpiai beruházás néhány hétre készül-e, vagy évtizedekre.
Ráadásul a Diákváros nem pusztán olimpiai ötlet. A projekt fejlesztése az olimpiától függetlenül is napirenden van: az állam és a főváros 2026 októberében megállapodott arról, hogy a korábbi tervpályázat alapján támogatják a ferencvárosi Diákváros megvalósítását, a kollégiumi férőhelyek és a megfizethető lakhatás bővítése érdekében.
Ez fontos szempont.
Az olimpia akkor jelenthet valódi lehetőséget Budapestnek, ha nem az esemény kedvéért találunk ki beruházásokat, hanem a város amúgy is szükséges fejlesztéseinek megvalósítását gyorsítja fel.
A legfontosabb kérdés: mi maradna itt?
Egy olimpia néhány hétig tart. Egy vasútvonal, egy HÉV, egy kollégium, egy park vagy egy jól működő közterület viszont évtizedekig velünk marad.
Ezért a budapesti olimpia kérdését szerintünk nem érdemes kizárólag úgy feltenni, hogy „kell-e nekünk olimpia?”
Érdemes előbb egy másik kérdésre választ keresni:
mit kapna érte Budapest?
Hol lennének a fejlesztések? Mely közlekedési beruházások készülnének el? Mekkora és milyen lenne a Diákváros? Milyen új közterületek jönnének létre? Mit jelentene konkrétan a Duna vízminőségének javítása? Mennyibe kerülne mindez, ki finanszírozná, és mi valósulna meg akkor is, ha végül Budapest nem kapná meg az olimpia rendezési jogát?
Ezekre ma még nincs minden esetben konkrét válasz.
Pedig a város szempontjából végül ezek fontosabb kérdések lehetnek annál is, hogy hol rendeznék a 100 méteres síkfutás döntőjét.
A Városi Platformon ezért a következő időszakban ezt szeretnénk követni.
Nem az olimpiai versenyszámokat, hanem a mögöttük kirajzolódó Budapestet.
Mert egy olimpia sikere nemcsak azon mérhető, mi történik 2036 nyarán.
Hanem azon is, milyen városban élünk 2040-ben.
Hozzászólások